Méhészetünkről általánosságban – Egy év az Őri Méhészetben
Sokan úgy gondolják, hogy a méhész munkája abból áll, hogy nyáron kipergeti a mézet, majd egész évben csak árusítja azt. A valóság azonban egészen más. A méhészet egy egész éves, folyamatos odafigyelést és rengeteg munkát igénylő hivatás, ahol szinte minden döntésnek jelentősége van. Ebben a bejegyzésben szeretném bemutatni, hogyan telik nálunk egy méhészeti év az Őri Méhészetben.
Március – Az új szezon kezdete
Számunkra a méhészeti év már márciusban elkezdődik. Ilyenkor először átnézzük és felmérjük a méhcsaládokat. Megvizsgáljuk, hogyan teleltek át, milyen az állapotuk, és megkezdjük az első előkészületeket a méztermelő időszakra. A természet is lassan életre kel. A méhek egyre gyakrabban látogatják a gyümölcsfák virágait, ahonnan virágport és kisebb mennyiségű nektárt gyűjtenek. Az anya egyre intenzívebben petézik, a családok napról napra erősödnek, készülnek a tavaszi fejlődésre.
Április – Megkezdődik a méztermelési szezon
Általában április közepén kezdődik az első jelentősebb hordás, a repce virágzása. Ez az első komoly lehetőség arra, hogy a méhek nagyobb mennyiségű nektárt gyűjtsenek. A jó idő ilyenkor nagyon sokat számít, hiszen néhány nap rossz idő is jelentősen befolyásolhatja a termést.
Május – Az akác, a mézek királya
A repce után következik az a virágzás, amelyet talán a legtöbben várnak: az akác. Ekkorra a méhcsaládoknak már csúcsformában kell lenniük. Az egész tavaszi munkánk ezt a néhány hetet készíti elő. Szerencsés helyzetben vagyunk, mert telephelyünk környékén jelentős akácerdők és repcetáblák találhatók, így ezekhez a hordásokhoz nem szükséges vándorolnunk.
Az akác után kezdődik az új kihívás
Az akácvirágzás elmúltával azonban teljesen megváltozik a helyzet. Innentől kezdve a legtöbb esetben már nem elegendő a saját telephelyen maradni. Elindulunk a méheinkkel új hordási területek felé. Elsőként legtöbbször a facélia következik, amely közvetlenül az akác után virágzik. Ilyenkor a méhésznek folyamatosan figyelnie kell az időjárást, a különböző mézelő növények állapotát, a virágzás erősségét és azt is, hogy melyik terület ígéri a legjobb hordást. Ebben az időszakban felgyorsulnak az események. Sokszor napról napra kell döntéseket hozni. Egy-két nap késlekedés akár komoly terméskiesést is jelenthet. Előfordul, hogy a méhcsaládokat megfelezzük, és különböző hordási helyekre visszük őket. Van, amikor a hársat választjuk, máskor a szelídgesztenyét vagy az erdei mézharmatot adó területeket. Nincs minden évben ugyanaz a jó döntés. A méhész feladata, hogy a lehető legjobban mérje fel a körülményeket. Ha ebben az időszakban rossz döntés születik, azt már nagyon nehéz később kijavítani.
A nyár utolsó nagy kihívása – a napraforgó
A méztermelési szezon utolsó nagy állomása a napraforgó virágzása. Ilyenkor megfelelő méretű és jó állapotú napraforgótáblákat keresünk. A napraforgó szereti a meleget, ugyanakkor a megfelelő mennyiségű csapadék is elengedhetetlen ahhoz, hogy bőséges nektárt adjon. Az időjárás ilyenkor ismét kulcsszerepet játszik.
Július vége – Egy időszak vége, egy másik kezdete
A napraforgó elvirágzásával véget ér az úgynevezett méztermelési szezon. Lezárulnak a vándorlások, az éjszakai és hajnali pakolások, a folyamatos utazások. Sokan ilyenkor azt gondolják, hogy a méhész munkája is véget ér. Pedig éppen egy új fejezet kezdődik. Július végén, augusztus elején már a következő télre készítjük fel a méhcsaládokat. Igen, nem elírás, valóban a nyár közepén.
Felkészülés a télre
Ebben az időszakban az egyik legfontosabb feladat a méhcsaládok megfelelő erőben tartása. Megkezdjük a varroa atka elleni védekezést is. Méhészetünkben kizárólag természetes, úgynevezett bio hatóanyagokat alkalmazunk, mert fontos számunkra, hogy a kaptárakba ne kerüljenek szükségtelen mesterséges anyagok. Folyamatosan figyeljük azt is, hogy elegendő élelemmel rendelkeznek-e a méhek. Mivel a megtermelt méz jelentős részét mi vesszük el, kötelességünk gondoskodni arról, hogy megfelelő mennyiségű téli eleségük legyen. Nálunk legkésőbb szeptember közepére minden méhcsalád megkapja a teljes téli élelmet.
Ősz és tél
Az atka elleni kezelések általában október környékén fejeződnek be, természetesen mindig a méhcsaládok állapotához igazodva. Ezután a méhek fokozatosan téli nyugalomba vonulnak. A tél elején vagy közepén – az időjárástól függően – elvégezzük az úgynevezett zárókezelést is, amely szintén fontos része az atkák elleni védekezésnek. A szilveszteri ünnepek után ismét figyelemmel kísérjük a családokat. Ha szükséges, téli cukorlepényt kapnak, hogy elegendő élelmük legyen a tavaszi fejlődés kezdetéig. És kezdődik minden elölről… Ahogy közeledik a tavasz, a méhek újra egyre aktívabbá válnak. Mi pedig ismét munkához látunk.
A méhészet számunkra nem csupán munka, hanem életforma. Az év minden napján figyeljük a méheket, alkalmazkodunk a természethez, és igyekszünk a lehető legjobb körülményeket biztosítani számukra. Hiszünk benne, hogy a gondos, lelkiismeretes munka végül minden üveg mézben visszaköszön. Köszönjük, hogy ellátogatott az Őri Méhészet oldalára, és reméljük, hogy ezzel a rövid betekintéssel sikerült közelebb hoznunk Hozzátok a méhek csodálatos világát
Ha kiváncsi vagy a Méhészetünkről általánosságban, olvasd el a “ Hogyan készül a méz “ című bejegyzésünket
